Nyugdíjas egyéni vállalkozás adózása és járulékai 2026-ban
A nyugdíjas egyéni vállalkozóként végzett tevékenység rendkívül kedvező adózást biztosít: teljes szocho- és járulékmentesség mellett csupán 15% SZJA-t kell fizetni az adóköteles jövedelem után.
A nyugdíjas egyéni vállalkozóknak 2026-ban egyáltalán nem kell társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetniük. Az adózásuk alapját kizárólag a 15%-os személyi jövedelemadó (SZJA) képezi, amely ráadásul az átalányadózás választása esetén egy meghatározott jövedelemhatárig teljesen adómentes. Ez a rendkívül kedvező szabályozás lehetővé teszi, hogy az időskori vállalkozói tevékenységből származó bevételek jelentős része tisztán megmaradjon a magánszemélynél.
Kulcsfontosságú tudnivalók a nyugdíjas vállalkozásról
A saját jogú nyugdíj folyósítása mellett indított egyéni vállalkozás minimális adóteherrel működtethető. A jogszabályok garantálják a legfőbb adó- és járulékkedvezményeket az aktív időskor támogatása érdekében.
- Teljes járulékmentesség: nem kell megfizetni a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot.
- Szocho-mentesség: mentesül a vállalkozó a 13%-os szociális hozzájárulási adó alól.
- Nincs járulékminimum: nincs minimális havi fizetési kötelezettség a minimálbér után.
- Kizárólag 15% SZJA: csak a személyi jövedelemadót kell megfizetni az adóköteles jövedelemrész után.
Mit kell tudni a kiegészítő tevékenységet folytató státuszról?
A kiegészítő tevékenységet folytató személy kifejezés a társadalombiztosítási jogban azt a saját jogú nyugdíjast jelöli meg, aki egyéni vagy társas vállalkozóként keresőtevékenységet végez.
A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 4. § 11. pontja alapján a kiegészítő tevékenység státusza fennáll akkor is, ha a saját jogú nyugdíj folyósítása éppen szünetel. A törvény 4. § 17. pontja pontosan meghatározza, hogy saját jogú nyugdíjasnak az minősül, aki saját jogán részesül öregségi vagy egyéb rokon jellegű nyugellátásban a hazai, az uniós vagy a nemzetközi egyezmények alapján.
Miért nem kell TB-járulékot és szochót fizetnie a nyugdíjasnak?
A nyugdíjas egyéni vállalkozó mentesül a járulékok alól, mivel a jogszabályok értelmében nem minősül társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak.
A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6. § (1) bekezdése értelmében a kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozó nem válik biztosítottá. Emiatt a Tbj. 25. §-a alapján nem terheli őt sem a 18,5%-os társadalombiztosítási járulék, sem a 10%-os nyugdíjjárulék. Ugyancsak mentesül a Tbj. 40. § (3) bekezdésében rögzített minimálbér-alapú járulékminimum fizetési kötelezettsége alól is.
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) 5. § (1) bekezdés a) és j) pontja kifejezetten kimondja, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, mint saját jogú nyugdíjas, mentesül a 13%-os szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége alól.
Hogyan alakul a 15% SZJA fizetés az átalányadóban?
A nyugdíjas egyéni vállalkozó az átalányadózás keretein belül a kedvező költséghányadok levonása után megmaradó nettó átalányjövedelme után fizet 15% személyi jövedelemadót.
Az átalányadózás során a bevételből a választott tevékenységtől függően 40%, 80% vagy 90% költséghányad vonható le igazolás nélkül. A megmaradó jövedelemrész az éves minimálbér feléig adómentes, amely a 2026-os havi 290 000 forintos minimálbérrel számolva körülbelül 1 740 000 forint adómentes jövedelemsávot jelent.
A 2026-os évben az átalányadózás választásának általános felső bevételi értékhatára az éves minimálbér tízszerese, amely megközelítőleg 34,8 millió forint éves bevételt tesz lehetővé a nyugdíjas vállalkozó számára.
Vállalkozói jövedelem szerinti klasszikus adózás nyugdíjasként
A klasszikus tételes költségelszámolás esetén a vállalkozói kivét képezi az adó alapját, amely után a nyugdíjasnak kizárólag a 15% SZJA-t kell megfizetnie. A 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) 6. § (1) bekezdése általános szabályként a vállalkozói kivétet jelöli meg a szocho alapjaként, de a nyugdíjas státuszú vállalkozó ez alól a 13%-os plusz teher alól is teljes mentességet élvez.
Nyugdíjas vs. főállású egyéni vállalkozó adóterhei
Az alábbi táblázat bemutatja az adózási különbségeket a kiegészítő tevékenységet végző nyugdíjas és a főállású egyéni vállalkozó között.
| Adó- vagy járuléktípus | Főállású egyéni vállalkozó terhei | Nyugdíjas egyéni vállalkozó terhei |
|---|---|---|
| Társadalombiztosítási járulék (18,5%) | Kötelező megfizetni (legalább a minimálbér után) | Nem kell fizetni (teljes mentesség) |
| Szociális hozzájárulási adó (13%) | Kötelező megfizetni (legalább a garantált bérminimum/minimálbér 112,5%-a után) | Nem kell fizetni (teljes mentesség) |
| Személyi jövedelemadó (15%) | Kötelező megfizetni az adóköteles jövedelem után | Kötelező megfizetni az adóköteles jövedelem után |
| Minimum járulékfizetési alap | Szigorúan érvényesül havonta | Nem vonatkozik rá |
Bruttó-nettó kalkuláció: Mennyi marad a zsebedben?
Egy egyszerű példán keresztül látható, hogyan alakul a nettó jövedelem havi 300 000 forint bruttó bevétel és 40%-os költséghányad alkalmazása esetén.
- A havi bruttó bevételből le kell vonni a 40%-os költséghányadot, így az adóköteles átalányban meghatározott jövedelem 180 000 forint lesz (300 000 Ft x 0,60).
- Az adómentes értékhatár feletti jövedelemrészre kiszámítjuk a 15%-os személyi jövedelemadót, amely pontosan 27 000 forintot tesz ki havonta (180 000 Ft x 0,15).
- A nyugdíjas státusz miatti mentesség okán a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó összege 0 forint.
- Az összes levonás után megmaradó nettó jövedelem 273 000 forint, ami rendkívül alacsony, mindössze 9%-os effektív adóterhet jelent a bruttó bevételre vetítve.
Hatással van-e a vállalkozás a nyugdíj folyósítására?
Az egyéni vállalkozásból származó jövedelem semmilyen módon nem befolyásolja a megállapított nyugellátás összegét vagy annak havi utalását.
A hatályos szabályok szerint a saját jogú nyugdíj folyósítását nem kell szüneteltetni vagy korlátozni a vállalkozói bevételek nagyságától függetlenül. Ezzel szemben a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) nem választható a kiegészítő tevékenységű vállalkozók számára, mivel azt a törvényalkotó kizárólag a főállású magánszemélyekre korlátozta.
Ki számít hivatalosan saját jogú nyugdíjasnak az adótörvények szerint?
A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján az a személy minősül saját jogú nyugdíjasnak, aki öregségi nyugdíjban, korkedvezményes vagy egyéb jogszabályban rögzített saját jogú nyugellátásban részesül, függetlenül attól, hogy a folyósítása éppen szünetel-e.
Lehet-e KATA-s egy nyugdíjas egyéni vállalkozó 2026-ban?
Nem, a hatályos jogszabályok értelmében a kiegészítő tevékenységet folytató, azaz nyugdíjas egyéni vállalkozók nem választhatják a KATA adózási formát, mivel az kizárólag a főfoglalkozású egyéni vállalkozók számára érhető el.
Milyen értékhatárig adómentes a nyugdíjas egyéni vállalkozó átalányban meghatározott jövedelme?
A nyugdíjas egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme az éves minimálbér feléig adómentes. A 2026-os minimálbér alapján ez a jövedelmi határ körülbelül 1 740 000 forintot jelent.