Nyugdíjasok foglalkoztatása: Teljes adó- és járulékkedvezmény
A nyugdíjasok foglalkoztatása kiemelkedő pénzügyi előnyöket biztosít a vállalkozásoknak. A munkáltató mentesül a 13%-os szocho, a nyugdíjas dolgozó pedig a 18,5%-os TB-járulék megfizetése alól.
A nyugdíjasok foglalkoztatása rendkívül előnyös a vállalkozások számára, mert a munkáltatónak nem kell fizetnie a 13%-os szociális hozzájárulási adót a kifizetett bér után. Emellett a dolgozó nyugdíjas mentesül a 18,5%-os társadalombiztosítási járulék megfizetése alól is. Így a foglalkoztatás teljes közteher-költsége minimálisra csökken a normál jogviszonyhoz képest.
Kulcsfontosságú tudnivalók a nyugdíjasok foglalkoztatásáról
- Teljes szocho-mentesség: a munkáltatóknak egyáltalán nem kell megfizetniük a 13%-os szociális hozzájárulási adót a saját jogú nyugdíjasok munkabére után.
- Járulékmentes nettó bér: a foglalkoztatott nyugdíjas bérét nem terheli a 18,5%-os társadalombiztosítási járulék, így magasabb nettó jövedelmet kap kézhez.
- Egyszerűsített adminisztráció: a kiegészítő tevékenységet folytató személyek biztosítási jogviszonya nem jön létre, ami csökkenti a bejelentési kötelezettségek terheit.
- Rugalmas foglalkoztatási formák: a vállalkozások választhatnak a klasszikus munkaviszony, a kedvezményes EKHO, vagy a nyugdíjas szövetkezeti foglalkoztatás között.
Miért éri meg nyugdíjast foglalkoztatni a vállalkozásnak?
A nyugdíjas munkavállalók alkalmazása jelentős, akár 13%-os azonnali bérköltség-megtakarítást jelent a cégnek az adómentességek miatt. A 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) alapján a vállalkozás teljesen mentesül a szociális hozzájárulási adó alól a saját jogú nyugdíjas munkavállalói után.
A munkavállalói oldalon szintén komoly megtakarítás jelentkezik, hiszen a nyugdíjas dolgozó mentesül az egyébként kötelező 18,5%-os társadalombiztosítási járulék alól is. Ez a kettős kedvezmény azt eredményezi, hogy azonos bruttó bérszint mellett a vállalkozás bérköltsége lényegesen alacsonyabb, miközben a munkavállaló nettó keresete magasabb lesz.
Ki minősül kiegészítő tevékenységet folytató személynek?
A kiegészítő tevékenységet folytató személy a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján az a saját jogú nyugdíjas személy, aki a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, így különösen munkaviszonyban, egyéni vagy társas vállalkozóként kereső tevékenységet folytat, függetlenül attól, hogy a nyugellátásának folyósítása éppen szünetel-e.
Hogyan alakulnak a közterhek nettó bérnél?
A nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása radikálisan csökkenti a levonások mértékét mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldalon. Az alábbi összehasonlítás bemutatja a normál jogviszonyban álló és a saját jogú nyugdíjas munkavállaló után fizetendő közterheket.
| Adó- és járuléktípus | Normál munkavállaló | Saját jogú nyugdíjas |
|---|---|---|
| Munkáltatói szociális hozzájárulási adó (Szocho) | 13% | 0% |
| Munkavállalói társadalombiztosítási járulék (TB) | 18,5% | 0% |
| Személyi jövedelemadó (SZJA) | 15% | 15% |
| Összes levonás a bruttó bérből | 33,5% | 15% |
Milyen mentességet kap a munkáltató a szocho alól?
A munkáltatóknak egyáltalán nem kell megfizetniük a 13%-os szociális hozzájárulási adót a saját jogú nyugdíjas munkavállalók kifizetései után. A Szocho tv. 5. § (1) g) pontja egyértelműen kimondja, hogy nem keletkezik adófizetési kötelezettség a kiegészítő tevékenységet folytató munkavállaló keresete után.
Ez a mentesség nem korlátozódik a klasszikus társas vállalkozások munkaviszonyára. A Szocho tv. 5. § (1) a) és b) pontjai szerint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók saját maguk után, valamint a társas vállalkozások a nyugdíjas társas tagjaik után is teljes szocho-mentességet élveznek.
Milyen járulékokat fizet a dolgozó nyugdíjas szervezet?
A nyugdíjas munkavállaló mentesül a 18,5%-os társadalombiztosítási járulék megfizetése alól, mivel a törvény erejénél fogva nem minősül biztosítottnak. A Tbj. 6. § (1) bekezdése alapján a nyugdíjas kiegészítő tevékenysége nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt.
A saját jogú nyugdíjasnak kizárólag a 15%-os személyi jövedelemadót (SZJA) kell megfizetnie a megszerzett munkabére után, egyéb nyugdíjjárulékot vagy egészségbiztosítási járulékot nem vonnak le tőle. Ennek eredményeképpen a bruttó bérének pontosan a 85%-át kapja meg nettó fizetésként.
Hogyan működik a közérdekű nyugdíjas szövetkezet?
A közérdekű nyugdíjas szövetkezeten keresztüli foglalkoztatás rendkívül rugalmas és teljesen adómentes opciót nyújt a partnercégeknek. A szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja a Szocho tv. 5. § (1) f) pontja alapján teljesen mentesül a szociális hozzájárulási adó alól.
Ebben a modellben a vállalkozás nem lép közvetlen munkaviszonyba a nyugdíjassal, hanem a szövetkezettől rendeli meg a szükséges szolgáltatást. Ez kiküszöböli a klasszikus munkajogi kötöttségeket, miközben a tagoknak kifizetett összegeket kizárólag a 15%-os lakossági SZJA terheli.
Milyen előnyöket ad az EKHO a nyugdíjas művészeknél?
A kreatív területen dolgozó nyugdíjasok esetében az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) rendkívül alacsony adózási kulcsot biztosít a művészeknek és alkotóknak. A 2005. évi CXX. törvény 4. § (2) bekezdése alapján a nyugdíjas magánszemély az általános adókulcsok helyett mindössze 9,5% EKHO megfizetésére kötelezett.
Ennek a kedvezményes adózásnak a feltétele, hogy az érintett az adóévben legalább 183 napig saját jogú nyugdíjasnak minősüljön. A törvény szerint a nyugdíjas alkotóművészek és újságírók évente akár 60 millió forintos bevételi határig alkalmazhatják ezt a rendkívül kedvező adózási formát.
Érdemes-e egyszerűsített foglalkoztatást alkalmazni?
Az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) alkalmazásakor a vállalkozásoknak figyelembe kell venniük, hogy a nyugdíjasok utáni normál adókedvezmények és az alkalmi munka szabályai nem vonhatók össze. A napi fix összegű adózás és a szocho-mentesség kizárják egymást.
- Nincs szocho-mentesség: a 2010. évi LXXV. törvény 8. § (2a) bekezdése szerint az egyszerűsített foglalkoztatás keretében kifizetett béreknél a szocho-törvény mentességei nem érvényesíthetőek.
- Tételes napi közteher: a munkáltatónak az alkalmi munka után a mindenkori minimálbér 1,5%-át, mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a 0,75%-át kell naponta megfizetnie.
- Fix költségek nyugdíjasoknál is: a napi tételes közterhet a nyugdíjas státuszú alkalmi munkavállalók után is pontosan ugyanúgy meg kell fizetni, mint a nem nyugdíjasok után.
Kell-e szociális hozzájárulási adót fizetni a nyugdíjas munkavállaló után?
Nem, a 2018. évi LII. törvény 5. § (1) g) pontja alapján a kifizető teljes mértékben mentesül a 13%-os szociális hozzájárulási adó megfizetése alól a kiegészítő tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas alkalmazása esetén.
Hány százalék adót és járulékot vonnak le a dolgozó nyugdíjas béréből?
A dolgozó nyugdíjas béréből kizárólag a 15%-os személyi jövedelemadót (SZJA) vonják le. A 18,5%-os társadalombiztosítási járulék megfizetése alól a Tbj. 6. §-a értelmében teljesen mentesül.
Alkalmazható-e a szocho-mentesség egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi munka) esetén?
Nem, a 2010. évi LXXV. törvény 8. § (2a) bekezdése alapján az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munka esetén nem alkalmazhatóak a szocho-törvény mentességei, így a napi tételes közterhet a nyugdíjasok után is meg kell fizetni.
Ki számít nyugdíjasnak a kedvezményes EKHO szabályai szerint?
A kedvezményes, 9,5%-os EKHO kulcs alkalmazására az a magánszemély jogosult, aki az adóévben legalább 183 napon keresztül a Tbj. szerint saját jogú nyugdíjasnak minősül, és erről a kifizető felé nyilatkozatot tesz.