Nyugdíjasok foglalkoztatása 2026-ban: szocho-mentesség és szabályok
A saját jogú nyugdíjasok foglalkoztatása 2026-ban is főszabály szerint szocho-mentes, azonban új korlátozás vonatkozik a kiemelkedően magas jövedelmű, anyák kedvezményét érvényesítő nyugdíjasokra.
Mentesül-e a nyugdíjas foglalkoztatása a szocho alól 2026-ban? Igen, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatása után 2026-ban sem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a főszabály szerint. Ez a mentesség vonatkozik a munkaviszonyra, a megbízási jogviszonyra és a társas vállalkozásra is. Ugyanakkor az anyák kedvezményét igénybe vevő, kiemelkedően magas jövedelmű nyugdíjasokra új korlátozás vonatkozik.
Főszabály 2026-ban: mentesül a nyugdíjas a szocho alól?
- A saját jogú nyugdíjasok munkavégzése után a kifizetőnek nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie 2026-ban.
- A nyugdíjas munkavállaló mentesül a társadalombiztosítási járulék megfizetése alól is a jövedelme után.
- A 2026-os új szabály szerint az anyák kedvezményét igénybe vevő nyugdíjasokra bizonyos értékhatár felett szocho-fizetés vonatkozik.
- A szocho-mentesség megmarad a hagyományos munkaviszony, megbízási szerződés és egyéni vállalkozás esetében is.
Milyen adókat és járulékokat kell fizetni a nyugdíjas után?
A saját jogú nyugdíjas munkavállaló után a foglalkoztatónak nem kell szochót fizetnie, és a munkavállalótól sem vonnak le tb-járulékot. A nyugdíjas jövedelmét mindössze a 15%-os személyi jövedelemadó terheli a kifizetés során.
| Adónem / Járulék | Munkáltatói teher | Munkavállalói levonás |
|---|---|---|
| Szociális hozzájárulási adó (szocho) | 0% (mentes főszabály szerint) | Nem terheli |
| Társadalombiztosítási járulék (tb-járulék) | Nem terheli | 0% (mentes) |
| Személyi jövedelemadó (szja) | Nem terheli | 15% (általános mérték) |
Mi a szocho alapvető szabálya nyugdíjasoknál?
A nyugdíjasok szocho-mentessége a Szocho tv. 5. § (1) bekezdés j) pontján alapuló adókedvezmény, amely mentesíti a kifizetőt az adófizetés alól a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy jövedelme után. Saját jogú nyugdíjasnak az a személy minősül, aki a Tbj. szerint öregségi nyugdíjban vagy egyéb saját jogú nyugdíjellátásban részesül.
- A munkaviszonyból származó jövedelem, amely a leggyakoribb foglalkoztatási forma a nyugdíjasok körében.
- A kifizetővel kötött megbízási szerződés alapján kifizetett díjazás és költségtérítés.
- A társas vállalkozás tagjaként végzett személyes közreműködésért kapott jövedelem.
- Az egyéni vállalkozói tevékenységből származó vállalkozói kivét vagy személyes jövedelem.
Milyen új szocho-kivétel lép életbe 2026-tól?
A 2026. január 1-jétől hatályos új szabály korlátozza az anyák kedvezményére jogosult, rendkívül magas jövedelmű nyugdíjasok szocho-mentességét. Az adókötelezettség kizárólag az éves átlagkereset négyszeresét meghaladó jövedelemrészre terjed ki.
- A magánszemélynek saját jogú nyugdíjasnak kell lennie a jövedelem megszerzésének időpontjában.
- A nyugdíjas nőnek az adóévben érvényesítenie kell a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét.
- Az anyák kedvezményének alapját képező éves jövedelemnek meg kell haladnia a 34 356 720 forintos értékhatárt.
- A szocho-mentesség megszűnik, és 13%-os szochót kell fizetni az ezt az összeget meghaladó jövedelemrész után.
Ki köteles megfizetni a szochót a korlát felett?
A szocho megfizetésének kötelezettsége a jövedelem forrásától függően vagy a kifizetőt, vagy közvetlenül a magánszemélyt terheli az adóévben. Ezt a felosztást a Szocho tv. 5. § (1a) bekezdése szabályozza rögzített módon.
| Fizetésre kötelezett személye | Alkalmazandó szabály és feltétel |
|---|---|
| A kifizető (foglalkoztató) | Köteles megállapítani és levonni, ha a jövedelemből egyébként adóelőleget von le az 5. § (1a) a) pontja szerint. |
| A nyugdíjas magánszemély | Köteles maga bevallani és megfizetni, ha a jövedelem nem kifizetőtől származik az 5. § (1a) b) pontja alapján. |
Mely foglalkoztatási formákra jár a szocho-mentesség?
Az általános szocho-mentesség szinte minden klasszikus foglalkoztatási formára kiterjed, így adminisztratív szempontból egységesen kezelhető a nyugdíjasok munkavégzése. A mentesség alapja minden esetben a nyugdíjas jogállás megléte.
- Munkaviszonyban történő foglalkoztatáskor a munkabér teljes összege után mentesül a munkáltató a szocho fizetése alól.
- Megbízási jogviszony esetén a megbízási díjból képzett járulékalap mentes a szociális hozzájárulási adó alól.
- Egyéni vállalkozóként végzett munka során a jövedelem után nem kell megfizetni a szocho vállalkozói részét.
- Az Szja tv. szerinti egyéb jövedelmek után viszont továbbra is fennáll az adókötelezettség.
Jár-e nyugdíjnövelés a nyugdíj melletti munka után?
A nyugdíj melletti munkavégzésből származó jövedelem után nem jár nyugdíjnövelés a magánszemélynek 2026-ban. Ennek oka a tb-járulék hiánya, miközben az egyéb jövedelmek eltérő adózás alá esnek.
- Mivel a nyugdíjas munkavállaló nem fizet 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot, nem szerez további szolgálati időt.
- Járulékfizetés hiányában a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból nem tudja megemelni a havi nyugdíj összegét.
- Az Szja tv. szerinti egyéb jövedelmekre nem vonatkozik a mentesség, így azok után szochót kell fizetni.
- Az egyéb jövedelmek adózási különbségei miatt a könyvelés során szigorúan el kell különíteni a jövedelemtípusokat.
Mentesül-e a saját jogú nyugdíjas bérét terhelő szocho 2026-ban?
Igen, a saját jogú nyugdíjas munkabére után a munkáltatónak főszabály szerint 2026-ban sem kell megfizetnie a 13%-os szociális hozzájárulási adót.
Milyen járulékokat vonnak le a nyugdíjas munkavállaló béréből?
A nyugdíjas munkavállaló béréből nem vonnak le 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot, így kizárólag a 15%-os személyi jövedelemadót kell megfizetnie.
Ki fizeti a szochót az anyák kedvezményének értékhatára felett?
A 34 356 720 forintos értékhatár feletti rész után a kifizető fizeti a szochót, ha tőle származik a jövedelem, egyébként a nyugdíjas magánszemély kötelezett rá.
Növekszik-e a nyugdíjam, ha nyugdíjasként továbbra is dolgozom?
Nem növekszik a nyugdíj, mivel a nyugdíj melletti munkavégzés után a magánszemély nem fizet tb-járulékot, amely a későbbi emelés alapja lenne.