Osztalékfizetés és társasági adózás 2026-ban
Részletes útmutató a 2026-os magyarországi osztalékadózásról és társasági adózásról: a 13%-os szocho, a 9%-os Tao, valamint a mentességek és adófizetési felső határok szabályai.
Legfontosabb tudnivalók (Key Takeaways)
A magyarországi osztalékadózás és társasági adózás szabályai világos kereteket szabnak a vállalkozásoknak és a magánszemélyeknek. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a legfontosabb rendelkezéseket.
- Az osztalékot terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke egységesen 13%.
- A társasági adó (Tao) mértéke kedvező, mindössze 9% a pozitív adóalap után.
- A szocho-fizetésnek van egy éves felső határa, amely a garantált bérminimumhoz kötődik.
- Bizonyos esetekben, például nyugdíjasoknál vagy EGT-tőzsdén jegyzett papíroknál szocho-mentesség érvényesíthető.
Hogyan adózik az osztalék 2026-ban?
A magánszemély által kapott osztalék után 2026-ban összesen 28%-os adóterheléssel kell számolni, amely a 15%-os személyi jövedelemadóból és a 13%-os szociális hozzájárulási adóból tevődik össze. A szociális hozzájárulási adót ugyanakkor csak a jogszabályban rögzített éves felső korlát eléréséig kell megfizetni.
A vállalkozás szintjén jelentkező társasági adó és a magánszemélyt terhelő közvetlen adók együttesen határozzák meg a végső adóterhet. Az alábbi táblázat részletesen bemutatja az egyes adónemeket és azok mértékét.
| Adónem | Alany | Kulcs | Különleges szabály / Felső határ |
|---|---|---|---|
| Szociális hozzájárulási adó (szocho) | Magánszemély | 13% | A garantált bérminimum 24-szerese a maximum adóalap. |
| Személyi jövedelemadó (SZJA) | Magánszemély | 15% | Külön adózó jövedelemként adózik, nincs felső határa. |
| Társasági adó (Tao) | Vállalkozás | 9% | A pozitív adóalap után fizetendő, a kapott osztalék levonható. |
Milyen szocho-kötelezettség terheli az osztalékot?
Az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó egy olyan állami kötelezettség, amelyet a magánszemélynek kell megfizetnie a megszerzett osztalékjövedelme után a törvényi felső határig.
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 2. § (1) bekezdése alapján az adó mértéke az adóalap 13%-a. A törvény 1. § (5) bekezdés c) pontja szerint szocho-köteles jövedelemnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti osztalék (Szja tv. 66. §), valamint a vállalkozói osztalékalap (Szja tv. 49/C. §). Fontos szabály, hogy az adófizetési kötelezettség kizárólag a Magyarországon adóztatható jövedelemrészre terjed ki.
Mennyi az osztalék szocho felső határa?
A szocho-fizetési felső határ egy olyan törvényi korlát, amely maximalizálja az egy évben osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét.
A 2018. évi LII. törvény 2. § (2) bekezdése alapján a szocho-t addig kell megfizetni, amíg az adózó naptári évben elért összes érintett jövedelme el nem éri a minimálbér 24-szeresét. A 2026. évben érvényes garantált bérminimum (havi 290 700 Ft) alapulvételével a számítás menete a következő:
- Kiindulópont az irányadó havi összeg: 290 700 Ft.
- A jogszabály által előírt szorzó alkalmazása: 24-szeres szorzó.
- A 2026-os éves adófizetési felső határ meghatározása: 24 × 290 700 Ft = 6 976 800 Ft.
Ha a magánszemély munkaviszonyból származó vagy egyéb meghatározott jövedelme az év során eléri ezt a 6 976 800 Ft-os összeghatárt, az azon felül kifizetett osztalék után már nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.
Kik és milyen esetekben kaphatnak szocho-mentességet?
A szocho-mentesség azokat a törvényben rögzített kivételes eseteket jelenti, amikor a kifizetett osztalék után egyáltalán nem kell megfizetni a 13%-os szociális hozzájárulási adót.
A 2018. évi LII. törvény több olyan esetet és személyi kört határoz meg, amelyek mentesülnek a kötelezettség alól. Ezeket az alábbi táblázat tartalmazza:
| Mentesség esete / Jogosult | Jogszabályi hivatkozás |
|---|---|
| EGT-állam tőzsdéjére bevezetett értékpapír osztaléka | 2018. évi LII. törvény 5. § (3) bekezdés |
| Saját jogú nyugdíjas által megszerzett osztalékjövedelem | 2018. évi LII. törvény 5. § (1) bekezdés j) pont |
| A Tbj. szerint külföldinek minősülő személyek meghatározott jövedelme | 2018. évi LII. törvény 5. § (6) bekezdés |
Hogyan történik az osztalék szocho bevallása és befizetése?
Az osztalék utáni szocho bevallása az éves adóadminisztráció része, amelyet a magánszemélynek önállóan kell teljesítenie a megadott határidőig.
A 2018. évi LII. törvény 19. § (1) bekezdése szerint a magánszemélynek az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adót a tárgyévet követő év személyi jövedelemadó-bevallásában kell feltüntetnie és rendeznie.
- Az osztalék kifizetését követően a kifizető levonja és bevallja az adóelőleget.
- Az adózó elkészíti vagy jóváhagyja az éves személyi jövedelemadó-bevallását.
- A bevallást és az adófizetést a tárgyévet követő év május 20-ig kell benyújtani az adóhatósághoz.
Hogyan alakul a vállalti adózás és a kapott osztalék?
A társasági adózás a vállalkozások nyereségét terhelő közvetlen adó, amelynél a más cégektől kapott osztalék különleges adóalap-csökkentő tételként jelenik meg.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 19. § (1) bekezdése értelmében a társasági adó mértéke a pozitív adóalap 9%-a. Ez az adómérték nemzetközi szinten is rendkívül versenyképesnek számít.
A vállalkozások közötti kettős adóztatás elkerülése érdekében a 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés g) pontja kimondja, hogy a vállalkozás által kapott osztalék és részesedés bevétele levonható az adózás előtti eredményből. Ez azt jelenti, hogy a kapott osztalék után a társaságnak főszabály szerint nem kell társasági adót fizetnie, kivéve, ha az nem ellenőrzött külföldi társaságtól származik.
Mennyi szochót kell fizetni az osztalék után 2026-ban?
Az adó mértéke a megszerzett osztalék 13%-a, de ezt az összeget legfeljebb az éves adófizetési felső határ eléréséig kell megfizetni.
Mikor mentesül az osztalék a szocho fizetése alól?
Mentesül az osztalék a szocho alól, ha a magánszemély saját jogú nyugdíjasnak minősül, ha az osztalék EGT-tőzsdére bevezetett értékpapírból származik, vagy ha a kedvezményezett a Tbj. szerint külföldi személy.
Hogyan befolyásolja a kapott osztalék a társasági adó alapját?
A vállalkozás által kapott osztalék csökkenti a társasági adó alapját az 1996. évi LXXXI. törvény értelmében, így az után főszabály szerint nem kell megfizetni a 9%-os társasági adót.
Beleszámít-e a munkabér az osztalék szocho felső határába?
Igen, a munkaviszonyból származó jövedelem és az egyéb szocho-köteles jövedelmek beleszámítanak a garantált bérminimum 24-szeresében meghatározott éves limitbe.