Számlával egy tekintet alá eső okirat: Szabályok és határidők
Ismerje meg a számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásának törvényi feltételeit, kötelező tartalmi elemeit és a kapcsolódó áfa-elszámolási határidőket.
Hogyan kell helyesen módosítani vagy javítani egy már kibocsátott bizonylatot a magyar szabályok szerint? A számlával egy tekintet alá eső okirat alkalmazása jelenti a törvényes utat minden olyan esetben, amikor egy korábbi számla adattartalma korrekcióra szorul. E bizonylat kiállításával a felek biztosítják a gazdasági esemény és az adóalap megfelelő, jogszabályszerű dokumentálását az adóhatóság felé.
Legfontosabb tudnivalók (Key Takeaways)
- Fogalmi kör: Minden olyan bizonylat idetartozik, amely kétséget kizáróan egy már létező számlára hivatkozva módosítja annak adattartalmát.
- Kötelező elemek: Kibocsátás kelte, azonosító sorszám, a módosított számla sorszáma, valamint a módosítás számszerű vagy szöveges kifejtése.
- Javítási tilalom: Gépi úton kibocsátott számla kézzel nem javítható, a korrekcióhoz kötelező külön módosító bizonylatot kiállítani.
- Határidők az áfában: A fizetendő és levonható adó módosulása a dokumentum személyes rendelkezésre állásának adómegállapítási időszakához igazodik.
Mi az a számlával egy tekintet alá eső okirat?
A számlával egy tekintet alá eső okirat olyan bizonylat, amely kétséget kizáróan egy már kibocsátott számlára hivatkozva annak bármely adattartalmát módosítja, javítja vagy kiegészíti az Áfa törvény előírásai szerint.
A 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 168. § (2) bekezdése alapján ez a fogalom jóval tágabb, mint az egyszerű érvénytelenítő vagy sztornószámla. Ide tartozik minden olyan korrekciós bizonylat, amely az eredeti számla adatait módosítja, függetlenül attól, hogy a változtatás érinti-e a fizetendő áfa alapját és összegét.
Az adóhatósági iránymutatások szerint a módosítás során az eredeti számla és a módosító okirat együttesen alkotja az ügylet hiteles bizonylatát. Így a vevőnek nem kell visszaküldenie a hibás bizonylatot az eladónak.
Melyek a módosító okirat kötelező tartalmi elemei?
A módosító okiratnak tartalmaznia kell a kibocsátás keltét, az egyedi sorszámot, az eredeti számlára való hivatkozást, valamint a változás számszerű és szöveges részleteit.
Az Áfa tv. 170. § (1) bekezdése egyértelműen meghatározza azokat a kötelező tartalmi elemeket, amelyeket a számlával egy tekintet alá eső okiratnak minimálisan tartalmaznia kell a jogszabályi megfeleléshez:
- Az okirat kibocsátásának kelte az Áfa tv. 170. § (1) bekezdés a) pontja szerint.
- Az okiratot kétséget kizáróan azonosító egyedi sorszám az Áfa tv. 170. § (1) bekezdés b) pontja alapján.
- Annak a számlának a sorszáma, amelynek adattartalmát az okirat módosítja az Áfa tv. 170. § (1) bekezdés c) pontja szerint.
- A számla módosított adatának megnevezése, valamint a módosítás természete, illetőleg annak számszerű hatása az Áfa tv. 170. § (1) bekezdés e) pontja alapján.
Milyen technikai és alaki követelményeket kell betartani?
A technikai követelmények megkövetelik a bizonylat eredetének hitelességét, az adattartalom sértetlenségét, az olvashatóságot, valamint a kézi javítás teljes kizárását a gépi rendszereknél.
Az Áfa tv. 170. § (2) bekezdése kimondja, hogy a számlával egy tekintet alá eső okiratra a számlára vonatkozó összes jogszabályi előírás megfelelően alkalmazandó. Ennek megfelelően az okiratot számlázóprogrammal vagy nyomtatvány használatával kell előállítani, biztosítva az adóigazgatási azonosíthatóságot.
A gépi úton előállított számlák esetében szigorúan tilos a kézi javítás alkalmazása. Ha a gépi bizonylat hibás, a korrekciót kizárólag gépi úton kibocsátott módosító okirattal szabad elvégezni a bizonylati fegyelem megtartásáért.
Mikor alkalmazható és mikor nem elég ez az okirat?
Az okirat kiválóan alkalmas az adóalap és a teljesítési időpont javítására, de nem alkalmazható a vevő személyét érintő alapvető hibák korrigálására.
| Módosító okirattal javítható | Kizárólag érvénytelenítéssel és új számlával javítható |
|---|---|
| Az adóalap és az adóösszeg változása, például utólagos árengedmény miatt. | A vevő személyének téves feltüntetése, névcsere vagy nem létező adóalany megadása. |
| Hibás teljesítési időpont javítása vagy a statisztikai besorolási szám korrekciója. | Olyan téves számlázás, ahol az ügylet ténylegesen nem ment végbe a felek között. |
| Bármely egyéb, az adóalapot közvetlenül nem érintő számlaadat pontosítása. | A számlabefogadó partner azonosító adatainak teljes körű cseréje. |
Hogyan működik a csoportos számlamódosítás?
A csoportos módosítás lehetővé teszi több korábbi számla egyetlen okirattal történő korrekcióját, amennyiben az érintett bizonylatok hivatkozásai és adatai teljesen átláthatóak.
A csoportos számlamódosítás során egyazon okiratban több számlát is lehet korrigálni. A törvényi előírások értelmében az okiratnak világosan és egyértelműen tartalmaznia kell minden egyes módosított számla sorszámát és a kapcsolódó értékmódosításokat.
Amennyiben a csoportos korrekció adóalap- vagy adóösszeg-változást eredményez, a módosítást kizárólag azonos elszámolási időszakba eső gazdasági ügyletekre vonatkozóan szabad egy okiratba foglalni.
Mi az a kétlépéses módosítás?
A kétlépéses módosítás az a bizonylatolási technika, amely során a hibás számlát először teljes egészében érvénytelenítik, majd ezt követően egy új számlát bocsátanak ki.
A gyakorlatban az adóalanyok gyakran nem közvetlen módosító okiratot állítanak ki, hanem sztornózzák a hibás bizonylatot, és ezzel egyidejűleg egy új, immár hibátlan bizonylatot hoznak létre. Ez a folyamat teljes mértékben elfogadott.
Ebben a kétlépéses eljárásban mind az érvénytelenítő bizonylaton, mind az újonnan kiállított bizonylaton kötelező feltüntetni az eredeti, hibás számla sorszámát. A két dokumentum jogilag együttesen valósítja meg a módosítást.
Hogyan alakulnak az áfa-következmények az eladónál és a vevőnél?
Az áfa-következmények elszámolási időpontját törvényileg az határozza meg, hogy a módosítás a fizetendő adó csökkenését vagy a levonható áfa növekedését eredményezi-e.
| Tranzakció jellege | Eladó (kibocsátó) elszámolása | Vevő (befogadó) elszámolása |
|---|---|---|
| Adóalap / áfa csökkenése | Abban az időszakban számolható el, amikor a módosító okirat a vevő rendelkezésére áll az Áfa tv. 153/B. § (1) alapján. | Abban az időszakban kell elszámolni, amikor az okirat rendelkezésre áll, de legkésőbb a kibocsátást követő hónap 15. napján. |
| Adóalap / áfa növekedése | Az eredeti teljesítési időpont szerinti önadózási időszakban kell bevallani és megfizetni. | Legkorábban abban az adómegállapítási időszakban vonható le, amikor a módosító okirat a vevő rendelkezésére áll. |
Hogyan kezeli ezt az Európai Unió Bírósága?
Az Európai Unió Bírósága következetes joggyakorlata alapján az áfalevonási jog nem tagadható meg a partnerektől pusztán a számla formai hiányosságaira vagy az okiratok hibáira hivatkozva.
A 2006/112/EK közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló irányelv értelmében a tagállamok kötelesek elfogadni a számlát módosító okiratokat. Ezt támasztja alá a Barlis 06 (C-516/14) és a Senatex (C-518/14) ügyben hozott ítélet is.
Az európai bírósági döntések értelmében, ha az adóigazgatás rendelkezik a materiális feltételek ellenőrzéséhez szükséges adatokkal, az anyagi jogi adólevonási jogot nem lehet pusztán adminisztratív vagy alaki hibák miatt korlátozni.
Javítható-e a számlával egy tekintet alá eső okirat kézzel?
Nem, a gépi úton előállított bizonylatok kézzel nem javíthatók. Amennyiben a számlázóprogrammal kibocsátott okirat hibás adatot tartalmaz, azt kizárólag egy újabb gépbizonylattal szabad korrigálni.
Mikor kell mindenképpen érvényteleníteni (sztornózni) a számlát a módosítás helyett?
A bizonylatot akkor kell kötelezően érvényteleníteni, ha a számlát tévesen nem a tényleges vevő nevére bocsátották ki. Ilyen esetekben nem elegendő a számlával egy tekintet alá eső okirat alkalmazása, hanem új számlát kell kiállítani.
Hogyan érinti a vevő áfa-bevallását a számlamódosítás?
A levonható áfa csökkenése esetén a vevő köteles a különbözetet abban az időszakban fizetendő adóként elszámolni, amikor a bizonylat rendelkezésére állt. Ha az adó nő, a különbözetet legkorábban a kézhezvétel időszakában vonhatja le.
Lehetséges-e több számlát egyetlen okirattal módosítani csoportosan?
Igen, lehetőség van rá. Ehhez az szükséges, hogy az okirat egyértelműen hivatkozzon az összes módosítani kívánt számla sorszámára, és pontosan mutassa be az egyes tételek értékmódosításait.