Társasági adó 2026: Így alakul a 9%-os kulcs és az adóalap
Részletes összefoglaló a 2026-os magyarországi társasági adó szabályairól, a 9 százalékos egységes kulcsról, valamint a növelő és csökkentő tételekről.
A társasági adó mértéke 2026-ban változatlanul 9%, amelyet a törvényileg módosított adózás előtti eredmény után kell megfizetni. Az adó alapját a belföldi adózóknak főszabály szerint a beszámolójuk alapján kell meghatározniuk az adóév végével. Az adóalap kiszámításához pontosan alkalmazni kell a törvényileg előírt növelő és csökkentő tételek előírásait.
Legfontosabb tudnivalók a 2026-os TAO-ról
- Az adókulcs mértéke egységesen 9% a pozitív adóalap után az 1996. évi LXXXI. törvény szabályai szerint.
- Adóalapként az adózás előtti eredményt határozzák meg, amelyet növelő és csökkentő korrekciók módosítanak folyamatosan.
- A beszámoló, vagy annak hiányában a könyvviteli zárlat jelenti az alapját az adóalap kiszámításának.
- A csoportos társasági adóalanyok a csoportszintű pozitív adóalap után kalkulálják a kötelezettségüket az egyedi adóalapok helyett.
Mennyi a társasági adó mértéke 2026-ban?
A társasági adó mértéke Magyarországon a 2026-os adóévben is egységesen 9% a pozitív adóalap után számítva.
- A 9%-os kulcs az adóalanyok valamennyi pozitív társasági adóalapjára egységesen és kötelezően alkalmazandó.
- A fizetendő adó összegét a megállapított pozitív adóalap és a 9 százalékos mérték szorzata adja ki.
- A kedvezményes vagy eltérő kulcsok hiánya egyszerűsíti az adótervezést a hazai és külföldi vállalkozások számára.
Mi a társasági adó alapja?
A társasági adó alapja a beszámoló vagy a könyvviteli zárlat alapján megállapított adózás előtti eredmény, amelyet a törvényi növelő és csökkentő tételek módosítanak.
- A belföldi illetőségű adózók és a külföldi vállalkozók az adózás előtti eredményükből indulnak ki alapként.
- A bevallási határidőig el nem készített beszámoló esetén a könyvviteli zárlat adatait kell alapul venni.
- Az így kapott kiinduló összeget a törvényben meghatározott növelő és csökkentő tételekkel kötelező módon módosítani kell.
Melyek a legfontosabb módosító tételek?
Az adózás előtti eredményt az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § és 8. § szakaszai alapján módosító tételekkel kell korrigálni a pontos adóalap megállapításához.
| Törvényi hivatkozás | Módosítás jellege | Főbb példák a jogszabályból |
|---|---|---|
| 7. § | Csökkentő tétel | Fejlesztési tartalék, elhatárolt veszteség, K+F kedvezmény |
| 8. § | Növelő tétel | Nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek, értékcsökkenési különbözetek |
| 16. § | Speciális szabály | Átalakulásra, egyesülésre, valamint szétválásra vonatkozó előírások |
| 18. § | Korrekciós szabály | Kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek szokásos piaci ár miatti módosítása |
| 28. § és VII. fejezet | Nemzetközi szabály | Nemzetközi vonatkozású különös és egyedi rendelkezések alkalmazása |
Mi az a csoportos adóalanyiság?
A csoportos adóalanyiság olyan speciális adózási forma, amelyben a csoport tagjainak egyedi adóalapja helyett a csoportszintű pozitív adóalap képezi a kilenc százalékos adómérték alapját az 1996. évi LXXXI. törvény 19. § (1) bekezdésével összhangban.
- A csoport tagjai egyedileg nem fizetnek társasági adót a saját egyedi társasági adóalapjuk után.
- Az adókötelezettséget kizárólag a csoport szintjén kiszámított, összesített pozitív adóalapra vetítve határozzák meg.
- A csoport tagságához szigorú feltételeknek kell megfelelni, amelyeket a hatályos hazai jogszabályok írnak elő.
Hogyan kell elszámolni a kapcsolt vállalkozások ügyleteit?
A kapcsolt vállalkozások közötti ügyleteket a szokásos piaci ár figyelembevételével, az 1996. évi LXXXI. törvény 18. § szakasza szerint kell elszámolni az adóalapban.
- Az alkalmazott árak eltérése esetén az adózás előtti eredményt a szokásos piaci árhoz kell igazítani.
- Amennyiben a kapcsolt vállalkozás nem piaci árakat alkalmaz, kötelező elvégezni az előírt adóalap-korrekciót.
- A 18. § szerinti korrekció biztosítja, hogy az adóalap ne csökkenhessen tisztességtelen belső árképzés miatt.
Mennyi a társasági adó mértéke Magyarországon?
A társasági adó mértéke Magyarországon egységesen 9 százalék a pozitív adóalap után az 1996. évi LXXXI. törvény 19. § (1) pontja alapján.
Mi az adó alapja belföldi illetőségű adózók esetén?
A belföldi illetőségű adózók adóalapja az adózás előtti eredmény, amelyet a törvényben meghatározott növelő és csökkentő tételek módosítanak.
Hogyan kell megállapítani az adóalapot, ha még nincs kész a beszámoló?
Ha a beszámoló a bevallás határidejéig nem készül el, úgy az adóalapot a könyvviteli zárlat alapján kell megállapítani.
Melyek a leggyakoribb társasági adóalap-csökkentő tételek?
A leggyakoribb csökkentő tételek az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § szakasza szerint a fejlesztési tartalék, az elhatárolt veszteség, valamint a K+F kedvezmény.