Társasági adó alapja és számítása Magyarországon
Összefoglaló a társasági adó (tao) alapjának meghatározásáról, a növelő és csökkentő tételekről, az elhatárolt veszteségről és a 9%-os adókulcsról.

Legfontosabb tudnivalók a társasági adó számításáról
A társasági adó kiszámítása Magyarországon az adózás előtti eredményből indul ki, amelyet a törvényben meghatározott növelő és csökkentő tételekkel kell módosítani a végleges adóalap eléréséhez. A kiszámított adóalapra az egységes 9%-os adókulcsot kell alkalmazni a fizetendő adó meghatározásához. Az adóbevallást és az ehhez kapcsolódó adófizetést főszabály szerint az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig kell teljesíteni.
- Egységes adómérték: Az adó mértéke a pozitív adóalap 9%-a.
- Kiindulópont: A számviteli adózás előtti eredmény.
- Fő határidő: Az adóévet követő ötödik hónap utolsó napja (normál üzleti évnél május 31.).
- Minimumadó korlát: Ha a nyereség nem éri el a bevétel 2%-át, külön szabályok érvényesek.
Mi az a társasági adó (tao) és kik kötelesek megfizetni?
A társasági adó a gazdasági társaságok és egyéb szervezetek jövedelmét terhelő közvetlen adó. A belföldi illetőségű vállalkozások a belföldről és külföldről származó jövedelmük után is adókötelesek, míg a külföldi vállalkozók a magyarországi telephelyükön elért nyereség után adóznak.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) szerint Magyarországon a klasszikus cégformák, mint a korlátolt felelősségű társaságok (Kft.), a részvénytársaságok (Rt.) és a betéti társaságok (Bt.) mind a társasági adó alanyának minősülnek. Az ezen cégformákban működő vállalkozások a Tao. tv. szabályai szerint kötelesek megállapítani, bevallani és megfizetni az éves adókötelezettségüket.
Hogyan épül fel a társasági adó alapjának kiszámítása?
A társasági adó alapjának meghatározása egy szigorúan szabályozott, egymásra épülő lépésekből álló számítási folyamat. A számítás a könyvviteli adatokból levezetett adózás előtti eredményből indul ki, majd a törvény által előírt módosítások után jut el a fizetendő összegig.
- Adózás előtti eredmény megállapítása: A cég éves beszámolójában (vagy a könyvviteli zárlatban) szereplő számviteli eredmény meghatározása.
- Növelő és csökkentő tételek alkalmazása: Az adózás előtti eredmény módosítása a Tao. tv. 7. §-ában és 8. §-ában rögzített jogcímek alapján.
- Elhatárolt veszteség levonása: A korábbi évek negatív adóalapjának elszámolása a törvényi korlátozások figyelembevételével.
- Jövedelem-minimum ellenőrzése: Annak vizsgálata, hogy az adóalap eléri-e a törvény által meghatározott minimális szintet.
- Adószámítás és kedvezmények: A 9%-os adókulcs alkalmazása a megállapított adóalapra, majd az adókedvezmények levonása.
Melyek a leggyakoribb lényeges növelő és csökkentő tételek?
Az adóalap korrekciója során a számviteli törvény és a Tao. tv. közötti eltéréseket kell kiegyenlíteni. Az alábbi táblázat bemutatja azokat a leggyakoribb tételeket, amelyek módosítják a vállalkozások adózás előtti eredményét a Tao. tv. 7. §-a és 8. §-a szerint.
| Módosító tétel típusa | Jogszabályi háttere (Tao. tv.) | Gyakori példák és leírásuk |
|---|---|---|
| Csökkentő tételek | 7. § (1) bekezdés | Törvény szerinti értékcsökkenési leírás, felhasznált fejlesztési tartalék, kapott osztalék, K+F közvetlen költsége. |
| Növelő tételek | 8. § (1) bekezdés | Számvitel szerinti terv szerinti értékcsökkenés, céltartalék képzésének ráfordítása, vállalkozással össze nem függő költségek, jogerős bírságok. |
Mi az a jövedelem-(nyereség-)minimum és mikor kell alkalmazni?
A jövedelem-(nyereség-)minimum egy olyan elvárt minimális adóalap, amelyet a vállalkozásoknak akkor is teljesíteniük kell, ha a valós tevékenységük veszteséges volt vagy csak minimális nyereséget termelt. Ezzel a szabállyal az állam biztosítja, hogy a működő vállalkozások hozzájáruljanak a közterhekhez.
A Tao. tv. 6. § (5) bekezdése alapján, ha a vállalkozás adóalapja vagy az adózás előtti eredménye (a kettő közül a nagyobb érték) nem éri el az összes bevétel 2%-át, a cégnek választania kell. Az adózó vagy nyilatkozatot tesz a bevallásában a valós tevékenységéről (ami ellenőrzést vonhat maga után), vagy a Tao. tv. 6. § (7) bekezdése szerint az összes bevételének 2%-át tekinti a társasági adó alapjának, és ez után fizeti meg a 9% adót.
Hogyan működik az elhatárolt veszteség levonása?
Az elhatárolt veszteség levonása lehetővé teszi, hogy a korábbi években elszenvedett veszteséggel a vállalkozás csökkentse a későbbi, nyereséges évek adóalapját. Ez a szabályozás segíti a növekedési fázisban lévő vagy átmenetileg nehéz helyzetbe került cégek adóterheinek mérséklését.
A Tao. tv. 17. § (1) bekezdése alapján a korosztályos elhatárolt veszteségek főszabály szerint a keletkezésüket követő 5 adóévben használhatók fel az adóalap csökkentésére. Fontos korlátozás azonban, amelyet a Tao. tv. 17. § (2) bekezdése rögzít, hogy az elhatárolt veszteség levonása egyetlen adóévben sem haladhatja meg a veszteség nélkül számított adóévi adóalap 50%-át.
Mennyi a társasági adó mértéke és hogyan jönnek le a kedvezmények?
A társasági adó kulcsa Magyarországon egységesen 9%, amelyet a megállapított pozitív adóalapra kell alkalmazni a számított adó megszerzéséhez. Az így kapott számított adót a jogszabályban biztosított különféle adókedvezményekkel lehet tovább csökkenteni a ténylegesen fizetendő összegig.
Az adókedvezmények igénybevételére szigorú sorrendi és mértékbeli korlátok vonatkoznak. Elsőként a kutatás-fejlesztési (K+F) kedvezmény érvényesíthető. Ezt követően a Tao. tv. 23. § (2) bekezdése alapján a fejlesztési adókedvezmény az adó fennmaradó részének legfeljebb 80%-áig vonható le. Végezetül, minden más egyéb adókedvezmény a Tao. tv. 23. § (3) bekezdése szerint a fennmaradó adóösszeg legfeljebb 70%-áig vehető igénybe.
Mennyi a társasági adó kulcsa Magyarországon?
Magyarországon a társasági adó kulcsa egységesen 9%, amely a pozitív adóalapra vetítve határozza meg a számított adó összegét.
Mi történik, ha a cégem veszteséges? Kell-e minimumadót fizetni?
Veszteség esetén a cég dönthet úgy, hogy a jövedelem-minimum szabálya alapján a bevételei 2%-a után megfizeti a 9%-os adót, vagy a bevallásban részletes nyilatkozatot tesz a veszteséges működés okairól.
Hány évig vihető tovább az elhatárolt veszteség a tao-ban?
A keletkezett elhatárolt veszteség a következő 5 adóévben használható fel az adóalap csökkentésére, legfeljebb az aktuális adóévi adóalap 50%-áig.
Milyen adókedvezmények csökkenthetik a számított társasági adót?
A számított adót többek között a kutatás-fejlesztési (K+F) kedvezmény, a fejlesztési adókedvezmény (80%-os korláttal), valamint egyéb támogatásokhoz kapcsolódó kedvezmények (70%-os korláttal) csökkenthetik.