Társasági adó 2026: Minden, amit a TAO szabályairól tudni kell
Ismerje meg a 2026-os magyar társasági adó szabályait: a 9%-os TAO-kulcsot, a jövedelem-minimumot, az adóalap-korrekciókat és a globális minimumadó szabályait.
A társasági adó mértéke Magyarországon egységesen 9%, amely az Európai Unió legalacsonyabb adókulcsai közé tartozik. Ezt a kedvező adómértéket az 1996. évi LXXXI. törvény határozza meg, így a hazai vállalkozások rendkívül versenyképes környezetben működhetnek. Az adókötelezettség pontos kiszámításához azonban ismernünk kell a különféle növelő és csökkentő tételeket is.
Legfontosabb tudnivalók a 2026-os társasági adóról
Az alábbi áttekintő táblázat összefoglalja a legfontosabb sarokszámokat és szabályokat, amelyek meghatározzák a társasági adózást a 2026-os adóévben.
| Szempont | Szabály az 1996. évi LXXXI. törvény és a 2023. évi LXXXIV. törvény alapján |
|---|---|
| Adómérték | 9% (egységes) |
| Adóalap | Adózás előtti eredmény módosítva a törvényes korrekciós tételeikkel |
| Nyereségminimum | Az összes bevétel 2%-a (ha az adóalap ennél alacsonyabb) |
| Kedvezmények | Törvényben meghatározott célok (pl. fejlesztési vagy energiahatékonysági adókedvezmény) |
| Globális minimumadó | 15% effektív adóterhelés (750 millió euró feletti konszolidált bevételű csoportoknál) |
Mennyi a társasági adó kulcsa Magyarországon?
A hazai társasági adó mértéke egységesen 9%, amely az Európai Unió tagállamai közül a legalacsonyabb névleges kulcsnak minősül.
Az 1996. évi LXXXI. törvény (Tao-törvény) 19. § (1) bekezdése alapján a társasági adó mértéke a pozitív adóalap 9 százaléka. Ez a kedvező adókulcs egyaránt vonatkozik a kis- és középvállalkozásokra, valamint a Magyarországon letelepedett nagyvállalatokra is.
Hogyan történik a társasági adóalap megállapítása?
A társasági adó alapját az adózás előtti eredményből kiindulva, a törvényben meghatározott adóalap-módosító tételek alkalmazásával számítjuk ki.
Az 1996. évi LXXXI. törvény 6. § (1) és (2) bekezdése alapján az adóalap alapja az adózás előtti eredmény, amelyet a beszámoló alapján kell megállapítani. Ezt az összeget növelő és csökkentő tételek módosítják a következők szerint:
- Adóalap-növelő tételek közé tartoznak a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek.
- Szintén növeli az adóalapot a számviteli törvény és a Tao-törvény szerinti értékcsökkenési leírások eltérése.
- Adóalap-csökkentő tételként vehető figyelembe a fejlesztési tartalék képzése az előre meghatározott beruházási célokra.
- Csökkenti az adóalapot a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenység közvetlen költsége.
- Szintén csökkentő tételként érvényesíthető a korábbi évek elhatárolt vesztesége a törvényi korlátok között.
Mi az a jövedelem- (nyereség-) minimum és mikor kell alkalmazni?
A jövedelem- (nyereség-) minimum egy olyan minimális adóalap-érték, amelyet a vállalkozásnak el kell érnie, máskülönben speciális szabályok szerint kell adóznia.
Az 1996. évi LXXXI. törvény 6. § (5) bekezdése előírja, hogy ha az adóalap nem éri el az összes bevétel 2 százalékát, az adózónak választania kell a törvényi lehetőségek közül. A vállalkozás dönthet úgy, hogy nyilatkozatot tesz a bevallásában a veszteség okairól, vagy a korrigált bevételének 2 százalékát tekinti minimális adóalapnak, és ez után fizeti meg a 9 százalékos társasági adót.
Milyen társasági adókedvezmények vehetők igénybe?
A vállalkozások különféle államilag támogatott célokra nyújtott adókedvezményekkel közvetlenül csökkenthetik a fizetendő társasági adójukat.
A fizetendő társasági adó mértéke az 1996. évi LXXXI. törvény 24. § (1) bekezdése alapján csökkenthető a jogszabályban nevesített adókedvezményekkel. Az adózók az alábbi főbb kedvezményeket vehetik igénybe:
- Nagy volumenű beruházások megvalósítása esetén igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény.
- Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások után járó adókedvezmény.
- A filmalkotások támogatása és az előadó-művészeti szervezetek támogatása után járó kedvezmények.
- A látvány-csapatsportok támogatása után igénybe vehető adókedvezmény.
- A külföldön megfizetett adó beszámítása a kettős adóztatás elkerülése érdekében.
Hogyan működik a csoportos társasági adóalanyiság?
A kapcsolt vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy csoportos társasági adóalanyiságot hozzanak létre a kedvezőbb adózás érdekében.
Az 1996. évi LXXXI. törvény 24. § (3) bekezdése alapján a csoportos adóalanyok szintjén egy közös, összesített pozitív adóalapot kell meghatározni. Az így kiszámított adókötelezettséget a tagok között az egyes tagok egyedi pozitív adóalapjainak arányában osztják fel, ami lehetővé teszi a csoporttagok nyereségének és veszteségének egymással szembeni elszámolását.
Kiket érint a 15%-os globális minimumadó (Pillar 2)?
A globális minimumadó a legalább 750 millió euró konszolidált éves árbevétellel rendelkező multinacionális vállalatcsoportok magyarországi tagjait érinti.
A globális minimumadóról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény 1. § (1) és (2) bekezdése értelmében a szabályozás azokra a belföldi illetőségű csoporttagokra terjed ki, amelyek egy olyan vállalatcsoport részét képezik, amelynek éves bevétele az adóévet megelőző négy év közül legalább kettőben eléri a 750 millió eurós küszöbértéket.
Mivel a magyar társasági adó kulcsa 9%, az érintett konszerneknek kiegészítő adót (top-up tax) kell fizetniük Magyarországon. Ezzel biztosítják, hogy az effektív adóterhelésük elérje a nemzetközileg előírt 15%-os minimumszintet.
Mennyi a társasági adó mértéke Magyarországon 2026-ban?
A társasági adó kulcsa Magyarországon egységesen 9% a pozitív adóalap után, az 1996. évi LXXXI. törvény 19. § (1) bekezdése alapján.
Mi az a nyereségminimum és hogyan kell kiszámolni?
A jövedelem- (nyereség-) minimum az összes bevétel 2%-a (korrekciókkal). Ha az adóalap nem éri el ezt az összeget, az adózó dönthet úgy, hogy nyilatkozatot tesz, vagy a 2% után fizeti meg a 9%-os adót.
Milyen esetekben kell globális minimumadót fizetni?
Globális minimumadót azon multinacionális vállalatcsoportok magyarországi tagjainak kell fizetniük, amelyek konszolidált éves bevétele eléri a 750 millió eurót az adóévet megelőző 4 évből legalább 2-ben.
Hogyan csökkenthető a társasági adóalap törvényesen?
Az adóalap csökkenthető többek között fejlesztési tartalék képzésével, kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységgel, valamint a korábbi évek elhatárolt veszteségének elszámolásával a Tao-törvény 6. § szabályai szerint.