A törthavi bér számítása és adózása Magyarországon
Részletes útmutató a törthavi bér kiszámításáról, az óraalapú arányosításról, a járulékalap naptári napi meghatározásáról és az új belépők szocho-kedvezményeiről.
A törthavi bér elszámolására akkor van szükség, ha a munkavállaló munkaviszonya hónap közben kezdődik, vagy ott szűnik meg. A hatályos jogszabályok alapján a kifizetendő bért a havi alapbér óra-alapú arányosításával kell megállapítani. A törthavi bér után a rendes bérhez hasonlóan meg kell fizetni a személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót is.
Legfontosabb tudnivalók (Key Takeaways)
A törthavi bér számítása és kifizetése során az alábbi alapvető szabályokra és határidőkre szükséges kiemelten figyelni:
- A törthavi bér alapját a havi alapbérből levezetett órabér képezi, amelyet a ténylegesen teljesítendő munkaórákkal kell megszorozni.
- A kifizetett bér után 15% személyi jövedelemadót és 18,5% tb-járulékot kell vonni a munkavállalótól, miközben a munkáltató 13% szochót fizet.
- Ha a munkaviszony nem áll fenn a teljes hónapban, a járulékfizetési alsó határt naptári napi alapon, harmincadolással kell arányosítani.
- A munkabért legalább havonta egyszer el kell számolni, és a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig ki kell fizetni a dolgozó részére.
Hogyan kell kiszámítani a törthavi bért az Mt. szerint?
A törthavi bér kiszámítását a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 136. § (3) bekezdése írja elő óra-alapú arányosítás alkalmazásával.
Az általános szabály szerint a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének kiszámításához először meg kell határozni az egy órára eső összeget. A havi alapbért el kell osztani a hónapban irányadó általános munkarend szerinti összes munkaórával. Az így kapott órabért meg kell szorozni az adott törtidőszakra eső, általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával.
Fontos részlet, hogy a 2012. évi I. törvény 136. § (2) bekezdése alapján az alapbért mindig időbérben kell megállapítani. Emellett a jogszabály 136. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a bérnek el kell érnie a mindenkori minimálbér összegét.
Gyakorlati számítási példa a törthavi bérre
Egy 290 000 Ft-os havi bruttó alapbérű, a hónap felét teljesítő munkavállaló példáján keresztül mutatjuk be a pontos bérszámítást.
| Megnevezés | Érték / Számítási mód | Összeg (Ft) |
|---|---|---|
| Havi bruttó alapbér | Szerződés szerinti összeg | 290 000 Ft |
| Hónap összes munkaórája | Általános munkarend szerint | 168 óra |
| Egy órára eső bér | 290 000 Ft / 168 óra | 1 726,19 Ft |
| Törthavi munkaórák | Ténylegesen teljesítendő | 88 óra |
| Törthavi bruttó bér | 1 726,19 Ft * 88 óra | 151 905 Ft |
Milyen közterhek terhelik a törthavi bért 2026-ban?
A törthavi bruttó munkabérből a munkavégzés megszokott adó- és járulékterheit kell levonnia a munkáltatónak a kifizetés elszámolásakor.
A munkavállalót terhelő levonások közül az összevont társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5%. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 25. § (1) bekezdése alapján a TB-járulékon belül a nyugdíjjárulék kulcsa 10%. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény értelmében az SZJA-előleg mértéke az adóalap 15%-a.
A munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adó mértéke az adóalap 13 százaléka a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 2. § (1) bekezdése alapján. A fenti mintapéldában szereplő 151 905 Ft-os bruttó bérből így a levonások után a nettó bér körülbelül 101 017 Ft lesz.
Hogyan alakul a törthavi járulékfizetési alsó határ?
A törthavi járulékfizetési alsó határt a jogviszony fennállásának naptári napjai alapján, a törvényi minimum arányosításával kell megállapítani.
A 2019. évi CXXII. törvény 27. § (2) bekezdése szerint a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30%-a. Ha a munkaviszony nem áll fenn a hónap minden napján, a járulékfizetési alsó határ kiszámításakor egy naptári napra az egyharmincad részt kell figyelembe venni.
Bizonyos törvényi mentesítő esetekben, mint például a CSED, GYED, GYES folyósítása alatt, vagy a nappali tagozatos tanulóknál, a 2019. évi CXXII. törvény 27. § (3) bekezdése alapján a járulékfizetési alsó határt egyáltalán nem kell alkalmazni.
Szocho-kedvezmények újonnan belépőknél
A 2025. január elseje után létesített új munkaviszonyok esetében a munkáltatók jelentős adókedvezményt érvényesíthetnek a szociális hozzájárulási adóból.
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 11. § (3) bekezdése alapján a kedvezmény mértéke az első évben a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér után számított teljes 13% szocho. A foglalkoztatás ezt követő további hat hónapjában az adókedvezmény a minimálbér után számított szocho 50%-a.
A 2018. évi LII. törvény 11. § (6) bekezdése szerint az adókedvezmény a munkavállalót megilleti az egész hónapra vonatkozóan, amelyben az első 12 hónapos, illetve a 18 hónapos időszak véget ér.
Mik a legfőbb bejelentési és kifizetési szabályok?
A törthavi munkabér elszámolására és kifizetésére a Munka Törvénykönyve általános érvényű, kötelező határidőket és garanciákat határoz meg.
A 2012. évi I. törvény 155. § (1) bekezdése értelmében a munkabért utólag, legalább havonta egyszer el kell számolni. A kifizetés jogszabályi határideje a tárgyhónapot követő hónap 10. napja a 157. § (1) bekezdés rendelkezése szerint. A havidíjas dolgozók rendes bérével szemben a törthavi béreknél az Mt. 136. § (3) bekezdése alapján kötelező az arányosított elszámolás alkalmazása.
Hogyan kell számolni a törthavi bért, ha a dolgozó a hónap közepén lép be?
A havi alapbért el kell osztani a hónap összes mértékadó munkaórájával, majd ezt az órabért meg kell szorozni a belépéstől teljesítendő munkaórák számával.
Mi a járulékfizetési alsó határ, ha nem teljes a hónap?
Nem teljes hónap esetén a minimálbér 30%-ának egyharmincad részét kell venni minden olyan naptári napra, amikor a munkaviszony fennállt.
Mikor kell kifizetni a törthavi munkabért?
Az elszámolt törthavi munkabért legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni a munkavállaló részére.
Milyen adókedvezmények érvényesíthetők az új munkavállalók után 2026-ban?
A 2025-től bevezetett szabályok szerint az új belépők után az első évben 100%-os, majd további 6 hónapig 50%-os szocho-kedvezmény érvényesíthető a minimálbér erejéig.