Végkielégítés 10 év munkaviszony után
Részletes útmutató a tíz év folyamatos munkaviszony után járó végkielégítés szabályairól: pontos összegek, a távolléti díj kiszámítása, emelt összegű lehetőségek a nyugdíj előtt, valamint a kizáró okok a munka törvénykönyve alapján.
Tíz év folyamatos munkaviszony után főszabályként háromhavi távolléti díjnak megfelelő végkielégítés illeti meg a munkavállalót. A végkielégítés kiszámításának alapjait a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény határozza meg. Ez az összeg bizonyos esetekben, például a nyugdíjkorhatár előtt állók esetében, tovább növekedhet.
Összefoglaló a legfontosabb szabályokról
A tízéves munkaviszony után járó végkielégítés kifizetését szigorú törvényi szabályok határozzák meg Magyarországon. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat az összegekről és a jogosultsági szabályokról.
- A törvényi főszabály szerint háromhavi távolléti díj jár tíz év munkaviszony után munkáltatói felmondás esetén.
- Nyugdíjkorhatár előtti öt éven belül a végkielégítés mértéke további két havi távolléti díjjal emelkedik.
- Közös megegyezés esetén a végkielégítés nem kötelező, de a felek szabadon megállapodhatnak róla.
- Nem jár végkielégítés, ha a felmondás indoka a munkavállaló magatartása vagy képessége, kivéve az egészségügyi okot.
Mennyi végkielégítés jár pontosan 10 év munkaviszony után?
Tíz év folyamatos munkaviszony esetén a törvény szerint háromhavi távolléti díj összege jár végkielégítésként a távozó munkavállalónak.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 77. § (3) bekezdés c) pontja határozza meg ezt az összeget. Fontos rögzíteni, hogy a munkaviszony hosszának megszakítás nélkül kell fennállnia ugyanannál a munkáltatónál. A számítás alapja a távolléti díj, amely eltérhet az alapbér összegétől.
Mikor jár egyáltalán végkielégítés a munkavállalónak?
Végkielégítés kizárólag a munkáltató működésével összefüggő felmondása vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén illeti meg a munkavállalót.
A 2012. évi I. törvény 77. § (1) bekezdése alapján az alábbi konkrét esetekben keletkezik jogosultság a végkielégítésre:
- A munkáltató felmondással megszünteti a munkavállaló munkaviszonyát működési vagy létszámleépítési okokból.
- A munkáltató jogutód nélkül megszűnik, így a munkaviszony automatikusan és véglegesen véget ér.
- A munkáltató személyében bekövetkező változás miatt a munkaviszony törvény alapján szűnik meg.
A végkielégítés mértéke a munkában töltött évek alapján
A végkielégítés összege sávosan emelkedik a munkáltatónál eltöltött évek számának függvényében, egytől egészen hat hónapig terjedően.
A munka törvénykönyve pontosan meghatározza a sávokat a megszerzett munkaviszony alapján. Az alábbi táblázat bemutatja, hogyan alakul a jogosultság az évek múltával a 2012. évi I. törvény 77. § (3) bekezdése szerint.
| Munkaviszony tartama | Végkielégítés mértéke |
|---|---|
| legalább 3 év | 1 havi távolléti díj |
| legalább 5 év | 2 havi távolléti díj |
| legalább 10 év | 3 havi távolléti díj |
| legalább 15 év | 4 havi távolléti díj |
| legalább 20 év | 5 havi távolléti díj |
| legalább 25 év | 6 havi távolléti díj |
Emelt összegű végkielégítés a nyugdíjkorhatár előtt
A nyugdíjkorhatár előtti öt évben álló munkavállalóknak tíz év munkaviszony után további kéthavi távolléti díj jár az alapösszegen felül.
A 2012. évi I. törvény 77. § (4) bekezdése nyújt fokozott védelmet a korhatár előtti években. Amennyiben a tízéves munkaviszony a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg, a munkavállalót összesen öt havi távolléti díj illeti meg. Ez a szabályozás segíti a munkavállaló anyagi biztonságát a nyugdíjazás előtti időszakban.
Mely esetekben nem jár végkielégítés 10 év munkaviszony után sem?
Nem jár végkielégítés a munkavállaló magatartásbeli problémái miatti felmondás, munkavállalói felmondás vagy nyugdíjas státusz fennállása esetén.
A jogalkotó a 2012. évi I. törvény 77. § (5) bekezdésében egyértelműen meghatározta a kizáró okokat. Még a tízéves hűség sem garantálja az összeget a következő esetekben:
- A felmondás oka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy képessége (kivéve az egészségügyi alkalmatlanságot).
- A munkavállaló a felmondás közlésének időpontjában már öregségi nyugdíjasnak minősül.
- A munkaviszonyt maga a munkavállaló szünteti meg rendes felmondással.
Hogyan számolják ki a végkielégítés alapját képező távolléti díjat?
A végkielégítést nem az alapbér alapján, hanem az utolsó időszak átlagos keresetét mutató távolléti díj szerint számítják ki.
A távolléti díj kiszámítását a munka törvénykönyve szabályozza. A számítás során az alapbéren túl figyelembe kell venni az elmúlt hat hónapra kifizetett teljesítménybéreket és bérpótlékokat is.
Ha a munkavállaló rendszeresen kapott vasárnapi, műszak- vagy éjszakai pótlékot, ezek az összegek növelik a távolléti díjat. Az így kalkulált havi összeg lesz a végkielégítés tényleges alapja az elszámolás során.
Kérem a végkielégítést, ha én mondok fel 10 év után?
Nem, ha a munkavállaló mond fel, nem jogosult végkielégítésre a munka törvénykönyve szerint. Kivételt csak az azonnali hatályú munkavállalói felmondás jelenthet, ha a munkáltató súlyos szerződésszegést követett el.
Jár-e végkielégítés közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén?
Törvényileg nem jár automatikusan végkielégítés közös megegyezéskor. Ugyanakkor a felek a közös megegyezésről szóló megállapodásban szabadon dönthetnek úgy, hogy a munkáltató kifizeti a tíz év után járó vagy akár annál magasabb összeget is.
Beleszámít-e a gyed és a gyes ideje a 10 éves munkaviszonyba?
Igen, a szülési szabadság és a gyermek ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes időtartama beleszámít a végkielégítésre jogosító időbe.
Hogyan adózik a végkielégítés Magyarországon?
A törvény szerinti végkielégítés nem minősül bérnek, de bérjövedelemként adózik. Levonásra kerül belőle a 15% személyi jövedelemadó és a 18,5% társadalombiztosítási járulék is. Munkáltatói járulékot (szociális hozzájárulási adót) is fizetni kell utána.