Kapcsolt vállalkozás: szabályok és adózási kötelezettségek
Részletes útmutató a kapcsolt vállalkozási viszony megállapításáról, a többségi befolyásról, az ügyvezetési egyezőségről és a transzferár-kötelezettségekről a Tao. tv. alapján.
Összefoglaló: a legfontosabb tudnivalók röviden
A kapcsolt vállalkozási státusz fennállása alapvetően meghatározza a társaságok adókötelezettségeit és adminisztrációs feladatait. A jogszabályok értelmében a partnercégek közötti kapcsolatokat szigorúan ellenőrizni kell az adómegkerülés megelőzése érdekében.
- Lefelé irányuló közvetlen vagy közvetett többségi befolyás a tulajdonosi struktúrában.
- Felfelé irányuló közvetlen vagy közvetett többségi befolyás a tulajdonosi láncolatban.
- Közös irányítás alatt álló testvérvállalatok, ahol harmadik fél rendelkezik többségi befolyással.
- Ügyvezetési egyezőség, amely tőkekapcsolat nélkül is döntő befolyást biztosít.
Mikor minősül két cég kapcsolt vállalkozásnak a társasági adó szempontjából?
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) alapján két cég akkor minősül kapcsolt vállalkozásnak, ha közöttük többségi befolyás, közös irányítás, telephelyi kapcsolat vagy döntő ügyvezetési egyezőség áll fenn. A jogszabály a befolyás mértékét és jellegét vizsgálja a gazdasági döntéshozatal során.
A többségi befolyás általános fogalmát a Polgári Törvénykönyvvel összhangban kell meghatározni. Ez alapján a többségi befolyás akkor teljesül, ha egy személy közvetlenül vagy közvetve a szavazatok több mint 50 százalékával rendelkezik az érintett jogi személyben. Befolyásnak minősül az is, ha a tag jogosult a vezető tisztségviselők többségének megválasztására vagy visszahívására.
A kapcsolt vállalkozási viszony alapesetei a gyakorlatban
A gyakorlatban a számszerű többségi befolyás határozza meg a leggyakoribb kapcsoltsági formákat. Ezek az esetek egyértelműen levezethetők a tulajdonosi részesedésekből és a szavazati jogok megoszlásából.
- Lefelé irányuló befolyás: az adózó közvetlen vagy közvetett módon többségi befolyással bír egy másik vállalkozásban a Tao. tv. 4. § (1) 23. a) pontja alapján.
- Felfelé irányuló befolyás: egy másik gazdasági szereplő rendelkezik közvetlen vagy közvetett többségi befolyással az adózóban a Tao. tv. 4. § (1) 23. b) pontja szerint.
- Közös irányítás: egy harmadik személy mind az adózóban, mind a másik vállalkozásban többségi befolyással bír a Tao. tv. 4. § (1) 23. c) pontja alapján.
Külföldi telephelyek és a kapcsolt vállalkozási viszony
A külföldi telephelyek automatikusan kapcsolt vállalkozási viszonyt hoznak létre a külföldi vállalkozó és a belföldi telephelye között. Ez a kapcsolat kiterjed a különböző telephelyek egymás közötti viszonyára is.
A Tao. tv. 4. § (1) 23. d) és e) pontja kimondja, hogy a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye kapcsolt félnek tekintendő. Ugyanez a szabály vonatkozik az adózó és külföldi telephelye közötti kapcsolatokra is. Emiatt a telephelyek közötti eszközmozgásokat és belső elszámolásokat is a szokásos piaci ár szerint kell kezelni.
Kapcsoltság tőkekapcsolat nélkül: az ügyvezetési egyezőség
Az ügyvezetési egyezőség olyan kapcsoltsági forma, amely tulajdonrész hiányában is kapcsolt vállalkozássá minősíti az érintett feleket. Ekkor a döntéshozók személyazonossága teremti meg a gazdasági összefonódást.
A Tao. tv. 4. § (1) 23. f) pontja alapján kapcsolt viszony jön létre, ha az adózó és más személy között az ügyvezetés egyezőségére tekintettel döntő befolyásgyakorlás valósul meg. Ha az azonos ügyvezetők révén a vállalkozások üzleti és pénzügyi politikáját közösen határozzák meg, a felek kapcsolt partnerként kötelesek eljárni.
Speciális részesedési küszöbök egyes adózási szabályoknál
Bizonyos adójogi előírások szigorúbb ellenőrzést igényelnek, ezért az alapesetnél alacsonyabb részesedési küszöböt határoznak meg. Ezek a speciális határok az adóelkerülési gyakorlatok megakadályozását szolgálják.
| Szabályozási terület | Küszöb | Szakpolitikai jogalap |
|---|---|---|
| Ellenőrzött külföldi társaság (CFC), alultőkésítés | 25% szavazat, tőke vagy nyereségrészesedés | Tao. tv. 4. § (1) 23. g) ga) alpont |
| Hibrid struktúrák, globális minimum-adó | 50% szavazat, tőke vagy nyereségrészesedés | Tao. tv. 4. § (1) 23. g) gb) alpont |
Milyen adózási következményekkel jár a kapcsolt viszony?
A kapcsolt vállalkozási státusz fennállása számos kötelezettséget von maga után a vállalkozások számára. Az adóhatóság kiemelten ellenőrzi az egymás közötti árazást és a tranzakciók dokumentációját.
- A szokásos piaci ár elvének kötelező alkalmazása a csoporton belüli számlázások és ügyletek során.
- Transzferár-dokumentációs kötelezettség elkészítése a jogszabályban meghatározott értékhatárok felett.
- Társasági adóalap-korrekció végrehajtása, amennyiben az alkalmazott árak eltérnek a piaci áraktól.
- Bejelentési kötelezettség teljesítése az állami adóhatóság felé a kapcsolt viszony létrejöttekor.
Létrejöhet-e kapcsolt vállalkozási viszony tulajdonrész nélkül?
Igen, a Tao. tv. 4. § (1) 23. f) pontja alapján az ügyvezetés egyezősége révén is létrejöhet kapcsolt minősítés, ha a felek között döntő befolyásgyakorlás valósul meg az üzleti és pénzügyi politikában.
Ki minősül közeli hozzátartozónak a kapcsolt vállalkozások meghatározásakor?
A Polgári Törvénykönyv alapján a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér minősül közeli hozzátartozónak.
Mikor kötelező elkészíteni a transzferár-dokumentációt a kapcsolt felek között?
A nyilvántartást az adóév utolsó napján fennálló kapcsolt vállalkozási viszony alapján, a jogszabályban rögzített ügyleti értékhatárt meghaladó tranzakciókra kell elkészíteni a társasági adóbevallás benyújtásának határidejéig.
Milyen határidővel kell bejelenteni a kapcsolt vállalkozásokat a NAV felé?
Az adózónak a kapcsolt vállalkozásnak minősülő partnerével kötött első szerződéskötéstől, illetve a kapcsolt viszony létrejöttétől számított 15 napon belül kell bejelentést tennie az állami adóhatósághoz.