KIVA feltételei 2026: Megduplázott belépési határok
A kisvállalati adózás (KIVA) feltételei 2026-tól jelentősen kedvezőbbé válnak: a belépési létszámkeret 100 főre, míg a bevételi és mérlegfőösszeg-korlát 6 milliárd forintra duplázódik.
A 2026-os KIVA-belépés alapvető feltétele, hogy a vállalkozás létszáma ne haladja meg a 100 főt, bevétele és mérlegfőösszege pedig legfeljebb 6 milliárd forint legyen. Ezek az új határértékek pontosan a dupláját jelentik a korábbi, 2025-ig érvényes korlátozásoknak. Az áttéréshez a cégnek naptári adóévvel kell rendelkeznie, és nem lehet ellenőrzött külföldi társasága.
Kulcsfontosságú változások 2026-tól
- A létszámkorlát 2026-tól a korábbi 50 főről a duplájára, azaz 100 főre emelkedik.
- Az adóévet megelőző évi bevételi határ 3 milliárd forintról szintén megduplázódik, így 6 milliárd forint lesz.
- A beszámolóban szereplő maximális mérlegfőösszeg korlátja ugyancsak 6 milliárd forintra módosul a korábbi 3 milliárd forintról.
- A kapcsolt vállalkozások adatait továbbra is együttesen kell figyelembe venni az utolsó lezárt üzleti év alapján.
Milyen bevételi és létszámkorlát mellett választható a KIVA 2026-ban?
A KIVA 2026-ban legfeljebb 100 fős átlagos statisztikai állományi létszám és 6 milliárd forintos éves bevételi értékhatár alatt választható.
Az adózásról szóló 2012. évi CXLVII. törvény szerint a választást megelőző év adatait kell alapul venni. Amennyiben a vállalkozás adóéve 12 hónapnál rövidebb, a bevételi korlátot időarányosan kell kiszámítani.
| Feltétel megnevezése | Korlát 2025-ig | Új korlát 2026-tól |
|---|---|---|
| Létszámkorlát (statisztikai állományi) | 50 fő | 100 fő |
| Bevételi korlát | 3 milliárd forint | 6 milliárd forint |
| Mérlegfőösszeg-korlát | 3 milliárd forint | 6 milliárd forint |
Mi az a kisvállalati adó (KIVA), és kiknek jelenthet előnyt?
A kisvállalati adó (KIVA) egy olyan alternatív adónem Magyarországon, amely a társasági adót és a szociális hozzájárulási adót váltja ki. Adóalapját elsősorban a személyi jellegű kifizetések (személyi jellegű ráfordítások) és a jóváhagyott osztalék egyenlege alkotja, így különösen a magas bérköltségű, de nyereségüket visszaforgató cégeknek előnyös.
Hogyan kell számolni a korlátokat kapcsolt vállalkozások esetén?
Kapcsolt vállalkozások esetében a KIVA létszám- és bevételi korlátait a partnerek adatait együttesen összeadva kell ellenőrizni és kalkulálni.
A 2012. évi CXLVII. törvény előírja, hogy az összevonást az utolsó lezárt üzleti év adatai alapján kell elvégezni. Ez a szabály megakadályozza a cégek mesterséges szétválasztását az adóelőnyök kihasználása érdekében.
- Meg kell határozni az összes olyan vállalkozást, amely kapcsolt vállalkozási viszonyban áll az érintett céggel.
- Össze kell adni az egyes érintett tagok utolsó lezárt üzleti évének statisztikai állományi létszámait.
- Összesíteni kell a partnerek ugyanezen időszakra vonatkozó éves beszámolók szerinti bevételeit is.
- Az így kapott együttes értékeknek meg kell felelniük a 100 fős és 6 milliárd forintos korlátoknak.
Milyen egyéb feltételeknek kell megfelelni a belépéshez?
A számszerű határokon túl a KIVA-ba lépéshez tiszta adómúlt, naptári éves működés és az ellenőrzött külföldi társasági státusz hiánya szükséges.
Ezek a feltételek biztosítják, hogy kizárólag a jogszabályoknak megfelelően működő, átlátható vállalkozások élhessenek az adónem nyújtotta jelentős kedvezményekkel.
- A vállalkozásnak a belépést megelőzően naptári évvel egyező üzleti évet kell alkalmaznia a működése során.
- Az adóévet megelőző két naptári évben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem törölhette véglegesen a szervezet adószámát.
- A társaságnak nem lehet a hatályos hazai jogszabályok szerint ellenőrzött külföldi társaságnak minősülő kapcsolt fele.
KIVA vagy TAO: Hogyan döntsünk az új értékhatárok fényében?
A megduplázott határok miatt a korábban TAO alá kényszerült középvállalkozások számára a KIVA mostantól reális és rendkívül kedvező alternatívát jelent.
A döntési folyamatban kulcsfontosságú összevetni a bérköltségek arányát, a nyereség tervezett felhasználását és a beruházások mértékét. A KIVA különösen akkor éri meg, ha a cég jelentős bérköltséggel dolgozik, de a profitot fejlesztésekre visszaforgatja.
| Összehasonlítási szempont | Társasági adó (TAO) | Kisvállalati adó (KIVA) |
|---|---|---|
| Kiváltott adónemek | Csak a társasági adót váltja ki közvetlenül | Kiváltja a társasági adót és a szociális hozzájárulási adót |
| Bérköltség adóterhe | A bérköltségek után szociális hozzájárulási adót kell fizetni | A személyi jellegű kifizetések a kedvezményes KIVA hatálya alá esnek |
| Visszaforgatott nyereség | A megtermelt nyereség adóköteles, függetlenül a felhasználástól | A visszaforgatott, fel nem osztott nyereség nem képez adóalapot |
Milyen bevételi és létszámkorlát mellett választható a KIVA 2026-ban?
A 2012. évi CXLVII. törvény alapján 2026-tól a KIVA-t azon vállalkozások választhatják, amelyek átlagos statisztikai állományi létszáma legfeljebb 100 fő, éves elszámolandó bevétele és mérlegfőösszege pedig külön-külön nem haladja meg a 6 milliárd forintot.
Mi történik, ha év közben lépjük át a KIVA belépési korlátokat?
Mivel a belépési feltételeket (bevétel, létszám, mérlegfőösszeg) a belépést megelőző év várható adatai alapján kell ellenőrizni, az év közbeni átlépés magát a belépést közvetlenül már nem hiúsítja meg, de a későbbi bennmaradási korlátokat érintheti.
Beleszámít-e a kapcsolt vállalkozás bevétele a 6 milliárdos KIVA-határba?
Igen, a 2012. évi CXLVII. törvény 16. § (3) bekezdése alapján a kapcsolt vállalkozások létszámát és bevételi adatait együttesen, összevontan kell vizsgálni az utolsó lezárt üzleti év számai szerint.
Választhatja-e a KIVA-t az a cég, amelyiknek tört adóéve van?
Nem, a törvényi feltételek előírják, hogy az adózónak naptári éves adóévvel kell rendelkeznie, így tört évvel rendelkező vállalkozás a belépés pillanatában közvetlenül nem választhatja ezt az adónemet.